Kép: hvg.huWizz Air-per: Az Alkotmánybíróság dönthet a szabadság alatti díjazás szabályairól
2026. 11. 09. — 10:46
A légitársaság dolgozói szerint kevesebb pénzt kaptak távollétük alatt a járandó összegnél. A bíróság a munkajogi szabályozás esetleges alkotmányellenessége miatt kért állásfoglalást.
- Tizenkét pilóta és hét légiutas-kísérő összesen 73,5 millió forintnyi elmaradt távolléti díjat és kamatokat követel a légitársaságtól.
- A dolgozók szerint szabadságuk alatt lényegesen alacsonyabb díjazást kaptak, mint amennyit egy ténylegesen ledolgozott nap után fizettek.
- Bár az elsőfokú bíróság a felpereseknek adott igazat, az ítélőtábla a másodfokú eljárást a szabályozási aggályok miatt felfüggesztette.
- Az Alkotmánybíróság döntése minden magyar munkavállalót érinthet, amennyiben változtatni kell a vonatkozó munkajogi szabályozáson.
A 24.hu és a hvg.hu beszámolója szerint a pilóták 67 millió, a légiutas-kísérők pedig mintegy 6,5 millió forint bruttó távollétidíj-hátralékot követelnek a 2021. augusztus 1. és 2023. december 31. közötti időszakra. A bírósági iratokból kiderül, hogy a Wizz Air 2024 januárjától már megváltoztatta számítási gyakorlatát, és azóta figyelembe veszi a korábban vitatott bérelemeket. A távolléti díj alapvető funkciója, hogy a munkavállaló jogszerű távolléte alatt is nagyjából olyan díjazási helyzetben legyen, mintha dolgozna.
A Fővárosi Ítélőtábla azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi hazai szabályozás nemcsak az alaptörvénnyel, hanem nemzetközi szerződésekkel is ellentétes lehet. Ha a szabályozáson változtatni kell, a perek túlmutathatnak a légitársaság egyedi ügyén, és az összes magyar munkáltatót, illetve munkavállalót érinthetik.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.



