Minden idők legforróbb éve lehet 2026 a törökországi klímacsúcs kezdetén

A Berkeley Earth kutatócsoport adatai szerint 2026 jó eséllyel megdönti a 2024-es melegrekordot. A WMO főtitkára szerint az óceán a valaha mért legmelegebb, az El Niño pedig hőt szabadít fel belőle. A klímaváltozás hatásai között az elmúlt hónapokban kiterjedt európai erdőtüzeket és aszályokat is tapasztaltak; Nagy-Britanniában például Wes Streeting védelmi miniszter arra figyelmeztette a lakosságot és a vállalkozásokat, hogy gondolják át, miként készülnének fel a növekvő természeti katasztrázákra, többek között élelmiszer-készletezéssel.

Házigazdaként Törökország ellentmondásos politikát folytat: miközben 2022 óta több mint 33 gigawattnyi akkumulátoros tárolási projektet hagyott jóvá, az egyik legnagyobb ilyen projektállományt kialakítva Európában. A Deutsche Welle szerint Törökország széntüzelésű villamosenergia-termelése az elmúlt évtizedben nagyjából harmadával nőtt, 2024-ben pedig megelőzte a német és a lengyel szintet. Bár Törökország az antalyai COP31-en a megújuló energia és az elektrifikáció előmozdítására törekszik, az ország jelenlegi klímacélja lehetővé teszi, hogy a kibocsátás 2038-ig tovább emelkedjen.

A tárgyalások egyik legnehezebb pontja a fejlődő országok klímavédelmi támogatása. Bár a gazdagabb országok korábban megállapodtak abban, hogy 2035-ig legalább 85 milliárd dollárra növelik a fejlődő országok klímaalkalmazkodási támogatását, jelenleg ennek csak a harmada áll rendelkezésre. A forrásokat sok helyen elszívják a megemelkedett védelmi kiadások, különösen az Irán és az Egyesült Államok közötti háború okozta gazdasági bizonytalanság és az energiaárak drasztikus növekedése miatt. Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője várhatóan arra figyelmeztet, hogy egyetlen konferencia sem képes áthidalni a tudomány és a valóság közötti szakadékot, és a globális felmelegedés már most súlyos károkat okoz a Földnek.