Lagarde kamatemelést vetített előre, Klaas Knot és De Cos verseng az elnöki posztért

Lagarde kiemelte, hogy bár a maginfláció 2,5 százalékon stagnál, a pénzromlás üteme továbbra is a 2 százalékos jegybanki cél duplája, és a következő negyedévekben is magas adatok várhatók. Pablo Hernández de Cos, a spanyol jelölt szerint a monetáris politikának ébernek kell maradnia, mivel az iráni háború elhúzódása miatt nem valósult meg az energiaárak gyors csökkenése. De Cos a svájci Tages-Anzeigernek nyilatkozva aggodalmát fejezte ki a tagállamok magas költségvetési hiánya és az emelkedő kamatok okozta növekvő adósságszolgálati terhek miatt.

A távozó elnök politikai terveivel kapcsolatban leszögezte: nem indul a 2027-es francia elnökválasztáson, de a kampányban aktívan részt kíván venni a tényekre alapozott vitákban. A Reuters egyik forrása szerint Lagarde korai távozásának hátterében az áll, hogy az EKB elnökeként politikai semlegességet kellett tanúsítania, távozása után viszont szabadabban foglalhat állást francia és nemzetközi politikai kérdésekben.

Az utódlási folyamat a pénteki határidő lejártával a célegyenesbe ért, miután Kyriakos Pierrakakis közlése szerint csak a holland és a spanyol jelölt maradt versenyben. A végső döntést az uniós állam- és kormányfők hozzák meg a december 17-18-i csúcstalálkozón, az eurócsoport szakmai értékelését követően. Az új elnöknek olyan környezetben kell átvennie az irányítást, ahol a globális kötvényhozamok ugrásszerű emelkedése ellenszelet jelent a 21 tagú valutaövezet számára, a magasabb kamatok pedig a gazdasági növekedést is visszafoghatják.