Az Nvidia azt vizsgálja, Jensen Huang egy kínai hírszerzési művelet célpontja volt-e

Az Nvidia igazgatótanácsa külső jogi szakértőket, Joon H. Kimet és a Wachtell, Lipton, Rosen & Katz irodát kérte fel a vizsgálat vezetésére. Bár a testület bizalmát fejezte ki a vezérigazgató felé, és közlésük szerint egyelőre nincs bizonyíték nemzetbiztonsági adatok kompromitálódására, a botrány érzékeny időszakban érte a vállalatot. A Fortune beszámolója szerint a viszonyban érintett nő cége, a Megaspeed az elmúlt két évben mintegy 4,8 milliárd dollár értékben vásárolt Nvidia-chipeket; a New York Times beszámolója szerint közel 2 milliárd dollárnyi chipet Malajziában és Indonéziában telepítettek, olyan adatközpontokban, amelyek a gyanú szerint kínai ügyfeleket szolgálhattak ki távolról. A Megaspeed tagadja a jogsértéseket.

A Washington Post véleménycikke szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a kínai Állambiztonsági Minisztérium (MSS) kettős műveletet hajthatott végre: egyrészt az ellátási láncba férkőzve próbált chipeket szerezni, másrészt befolyásolni igyekezett az amerikai technológiai politikát. Donald Trump elnök hétfőn újságíróknak azt mondta, Huang „nagyon tisztességes ember”, aki nagyszerű amerikai vállalatot épített. Az elnök elmondása szerint rákérdezett Huangnál, tudott-e a nő kémszerepéről, amire a vezérigazgató nemmel felelt, Trump pedig hisz neki.

A politikai nyomás ugyanakkor növekszik: Elizabeth Warren és Jim Banks szenátor az Nvidiától kért választ, Ro Khanna képviselő pedig azt követelte, hogy a kormányzat minősített tájékoztatást adjon a kongresszusnak a nemzetbiztonsági kockázatokról. A botrány pénzügyi hatásai is érezhetőek: a bizonytalanság miatt az Nvidia részvényei hétfőn körülbelül 4 százalékot estek. Ennek ellenére Jordan Klein, a Mizuho elemzője a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a papír „nevetségesen olcsóvá” vált: az előremutató P/E-mutató 10 alá esett, miközben a vállalat eredményei gyorsabban nőttek, mint a részvényárfolyam. Klein szerint az árfolyamot a választás utáni aggályok és Huang vezetői szerepe körüli bizonytalanság is terheli. A Fortune emlékeztet, hogy az Nvidia egy másik partnere, a Supermicro is érintett egy hasonló ügyben: ott a társalapító ellen emeltek vádat 2,5 milliárd dollárnyi hardver Kínába csempészése miatt, bár magát a céget nem vádolták meg.