PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Tivadar

Kép: Agroinform.hu

A novemberi talajszárazságot nem csak a nyári aszály okozhatja

2026. 11. 09. — 07:07

A tél előtti vízhiány befolyásolhatja a növények állapotát és a tápanyagok hasznosulását, de a felszíni szárazság nem mindig jelent vízhiányt a mélyebb rétegekben.

  • A felső réteg gyors kiszáradása megtévesztő lehet, ha a mélyebb gyökérzónákban még elegendő nedvesség maradt a növények számára.
  • A tél előtti vízhiány a még fejlődő növényeknél lelassíthatja a gyökérzet fejlődését, az őszi kalászosok pedig kevésbé megerősödve kerülhetnek a hideg időbe.
  • A talajművelés módja is befolyásolja a vízállapotot: a túl intenzív bolygatás fokozhatja a párolgást, míg a felszíni növényi maradványok mérsékelhetik a kiszáradást.
  • Az enyhe, szeles novemberi időjárás során a növények folyamatosan párologtatnak, így csapadék nélkül tovább apadhatnak a talaj vízkészletei.

A gazdálkodóknak érdemes a tábla több pontján és különböző mélységekben ellenőrizniük a nedvességet, mivel a talajfelszín állapota gyakran nem tükrözi a gyökérzóna valós vízkészletét. Míg egy rövid őszi eső átmenetileg benedvesítheti a felszínt, a mélyebb talajrétegek vízkészlete ettől még alig változhat. A kötöttebb talajok ugyan jobban tárolják a nedvességet, a homokos vagy erősen bolygatott területeken azonban sokkal gyorsabban felléphet a kiszáradás.

Enyhe időben a növények tovább párologtathatnak, a száraz, szeles napok pedig gyorsíthatják a talaj vízkészletének fogyását. Vízhiány esetén a még fejlődő állományok gyökérzetének fejlődése lelassulhat, és az állomány egyenetlenné válhat. A pontos helyzetképhez ezért elengedhetetlen a helyszíni megfigyelés, mert a domborzati viszonyok és a talajművelési technológia miatt ugyanazon a táblán belül is jelentős eltérések mutatkozhatnak a vízháztartásban.

Kapcsolódó cikkek

Kép: Pénzcentrum

2032-es euróbevezetést jósol Magyarországnak a Fitch Ratings

A hitelminősítő szerint a kormány 2027-es költségvetési terve és a középtávú hiánycélok összeegyeztethetők azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit. Az euró előszobájának számító ERM II-höz 2029-ben csatlakozhat az ország.

1 forrásGazdaság / Bankok és monetáris politika

Vissza a főoldalra